A magyar konzuli szolgálat folyamatos kapcsolatban áll a görög hatóságokkal, legutóbbi tájékoztatásuk szerint a tûzvésznek nincs magyar érintettje – errõl adott tájékoztatást a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A görög polgári védelem tájékoztatása szerint Mati és Athén külvárosainak környékén javult a helyzet, a hatóságok és a mentõegységek egyelõre külföldi segítség nélkül birkóznak meg a helyzettel. Magyarok a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nincsenek közvetlen veszélyben.

A magyar külügy továbbra is azt kéri a Görögországban tartózkodó magyaroktól, kerüljék el a leginkább veszélyeztetett településeket, amelyek a következõk: Rafina, Mati, Nea Voutzas, Nea Makri. Amennyiben a szállásuk közelében erdõtûz alakulna ki, minden esetben kövessék a szállásadó által javasolt evakuálási tervet, valamint a katasztrófavédelem utasításait.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy információink szerint, utazási iroda szervezte út kapcsán, magyar turisták nem érintettek a tûzvészben" – mondta az Origonak Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke. Az alelnök azt is elmondta, hogy a tûzvész okán információt kértek tagszervezeteiktõl arról, hogy szerveztek-e az érintett területekre nyaraló utakat. Molnár Judit elmondta, megnyugtató, hogy magyar turisták nem érintettek az Athén környéki tûzvészben. Ennek oka, hogy a magyarok a szezon ezen szakaszában, tapasztalataik szerint, egyébként is elkerülik a fõvárost, mivel a görög félszigeten ilyenkor a hazainál is melegebb az idõjárás.

Az irodával utazók jellemzõen a görög szigetekre, Rodoszra, Zákinthoszra és más népszerû célpontokra utaznak. Ezekre a desztinációkra viszont közvetlen charterjáratok repülnek Magyarországról.

A hazai irodák nem szerveznek olyan utakat, amelyeknél a gép az athéni repülõtérre érkezne, és onnan fuvaroznák tovább utasaikat a nyaralócélpontokra.

A szakmai szövetség alelnöke azt is közölte: július 1-én lépett hatályba az az – uniós rendeleten alapuló – jogszabály, amely többek között az utazási irodák feladatait is szabályozza vis maior esetén.

Molnár Judit elmondta, az utazási irodáknak legfeljebb 3 éjszakára szállást kell biztosítaniuk utasaiknak ilyen nem várt körülmény esetén. Ugyanakkor kiemelte: ez a kötelezettség most nem terheli az utazási irodákat, hiszen ha például az athéni légteret korlátozzák vagy le is zárják, a chartergépek nem onnan indulnak vissza Magyarországra, hanem a nyaralóhelyekrõl. A MUISZ alelnöke aláhúzta: jelenlegi információik szerint, valamennyi, Görögországban utazási irodával nyaraló magyart probléma nélkül haza tudnak szállítani a szövetségbe tartozó irodák, az eredeti beosztások szerint.

Molnár Judit hozzátette: valamennyi tagszervezetük nevében tanácsolja, hogy – különösen az egyénileg utazók – indulás elõtt regisztráljanak a konzuli szolgálat oldalán. Probléma vagy vis maior esetén, ez jelentõsen lerövidítheti a konzuli segítségnyújtás idejét az esetlegesen bajba jutott magyar utazók számára.

Némileg más körülményeket kell figyelembe venni akkor, ha a görög tûzvész vagy ahhoz hasonló rendkívüli esemény miatt az utazó járatát lemondja a légitársaság, vagy szállásadója a szolgáltatást, esetleg a káresemény következtében odaveszik poggyásza, értékei. Az esetleges pénz-visszatérítési jogosultság vagy kártérítés kapcsán, sok tényezõ befolyásolja az ügy kimenetelét.

A legfontosabb az, hogy lehetõség szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni az eseményeket, híradásokat. Nem mindegy ugyanis, milyen okból történik rendkívüli esemény, jelen esetben a tûzvész. Ami pedig elsõdlegesen mérvadó a helytállási kötelezettségnél, az a biztosítási szerzõdés tartalma – fejtette ki az Origónak Salamon András ügyvéd, utazási jogi szakértõ.

Salamon arra hívja fel a figyelmet, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a mostani görög tûzvész milyen okból keletkezett. Ha oka természeti jellegû, akkor ez igen jó eséllyel mentesíteni fogja a társaságokat a helytállás alól. Ellenõrizni kell a szerzõdés vonatkozó rendelkezéseit – amelyek viszont vélhetõen egészen más tartalmúak arra az esetre, ha gyújtogatás történt, amire a görög hatóságok gyanakodnak. Ilyenkor bekerül a képbe a harmadik személy, illetve az általa okozott kár. Az ilyen esetekre külön rendelkezések vonatkoznak, amelyeket – figyelembe véve az ügyhöz kapcsolódó híradásokat és hatósági állásfoglalásokat – szintén pontosan kell visszakeresni és értelmezni, mert azok lesznek a mérvadók.

További kérdés, hogy mi történik, ha a magyar egyéni utazó már el sem jut a görög fõvárosba?
A légitársaságok mûködését ilyen esetekben nem saját döntéseik, hanem például a hatóságok és a légiforgalom-irányítás befolyásolja. Ha járattörlés történik, akkor kiindulási alapnak az számít, hogy vita esetén a légitársaságnak kell bizonyítania, hogy minden ésszerû intézkedés ellenére sem tudta azt elkerülni – ami ilyenkor lehet egy légtérzárás, amikor „ésszerû" viselkedésnek minõsül, hogy a forgalomirányítás kérésének a cég, illetve gépei, eleget tesznek. Ilyenkor nem jár kártérítés. 

Ám a légitársaság kötelezettségei ilyen esetben azon is múlnak, hol történt a járattörlés – hívta fel a figyelmet Salamon András. Ha egy Budapestrõl induló athéni járatot töröl a tûzvész kapcsán a légitársaság, az utas nem igényelhet kártérítést. A cég mentesül az egyébként fennálló kötelezettsége alól.

Ha viszont Athénból induló járatot kell lemondania a tûz miatt, akkor még vis maior esetben is fennáll az utasokról való gondoskodás, elhelyezés kötelezettsége, továbbá köteles törekedni arra is, hogy lehetõség szerint információt adjon a további fejleményekrõl, hazaszállításuk várható idõpontjáról.

Salamon András szerint hasonlóan körültekintõen kell eljárni a szálláshely kapcsán, és ellenõrizni, mi van a foglalásban vagy a szállásadóval kötött megállapodásban. Ha például a szálláshely most a tûz martalékául esett, a befizetett díjakat vissza lehet követelni, ám nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben a görög jog az irányadó.

Utazási iroda felé egyáltalán nem érdemes kártérítési igénnyel élni, ugyanis ezek a cégek igen jó eséllyel ez alól ilyenkor mentesülnek. Ugyanakkor bizonyos ellátási kötelezettség terhelheti azokat - ahogy a MUISZ alelnöke is jelezte.

Salamon András arra is felhívta a figyelmet, az sem mindegy a tûzvész kapcsán, ki milyen okból tartózkodott vagy kívánt ebben az idõszakban ott tartózkodni, és érte kár ennek kapcsán. Ha az utazó turista, szabadidõs céllal ment vagy indult volna, kártérítési igényét a görög jog alapján érvényesítheti. Ilyenkor – összhangban a vonatkozó uniós rendelettel – az eljárást az póruljárt utas a lakóhelye szerinti országban indíthatja meg. Ám annak lefolytatásában ettõl még a görög jog az irányadó.

Ettõl némileg eltér az, ha valaki például egy tárgyalásra vagy hivatalos minõségben érkezett az országba. Ha valaki üzleti okból tartózkodott ott és érte kár a tûzeseteknek köszönhetõen, akkor szintén a görög jog szerint, de a görög hatóságoknál keresheti igazát.

A híradások, a hivatalos hírforrások nyomon követése azért is fontos, mert más ügylefolyásra lehet számítani, ha kiderül, harmadik fél a vétkes, azaz valóban gyújtogatás történt.

Nem érdemes ugyanakkor önállóan perelni a görög államot ilyen esetben sem – véli Salamon. Arra kell figyelni, hogy az ügyben érintett más szereplõk, például a járattörlésre kényszerülõ légitársaságok, perlik-e az államot. Ha igen, és megalapozottnak tûnik az igény, inkább egy ilyen eljáráshoz érdemes csatlakozni – véli az utazási jogokkal foglalkozó szakértõ.

Forrás: Biztosítási szemle

Kérjük, tekintse meg biztosítási termékkínálatunkat: